Hosszú ideje téma a faluban, hogy minden pályázaton indulni kell, de a sóskúti önkormányzat nem pályázik. Ez már sokszor abba is átcsap, hogy elkezdik számolgatni mennyi pénzt, mennyi vissza nem térítendő támogatást hagyott elveszni az önkormányzat azzal, hogy nem pályázott a szinte ránk szabott kiírásokra. Az idei varázsszó a Magyar Falu Program. Az augusztus végén, ugyanitt a helyi hírek között, közzétett írásomban részletes tájékoztatót adtam ezen pályázatok „apróbetűs” részeiről. Kiemelten az út- és járdaépítési pályázatokról. Ezt szeretném további gondolatokkal kiegészíteni.

Vannak nem kevesen Sóskúton és más településen is, akik úgy gondolják, hogy a pályázat formalitás. Csak be kell nyújtani és az állam már utalja is a kiírás szerinti maximális összeget. Ez súlyos tévedés!

A pályázatnak vannak előre meghirdetett bírálati szempontjai, amely alapján véleményezik a benyújtott anyagot. Ha annak megfelel, jön a következő lépés.  Azt, hogy a felosztható keretből melyik pályázó kaphat és mennyit nem a pályázók száma dönti el. Nem úgy határozzák meg, hogy X Ft osztva Y pályázóval = mindenki kap. Vannak – szintén előre meghirdetett – kiemelt szempontok arra, hogy ki támogatható. A kiemelt szempontokat részletesen leírtam korábban, most csak címszavakban említem. Hátrányos helyzetű-e a település? Hátrányos helyzetű járásba tartozik-e a település. Menyi a település iparűzési adóerőképessége? A pályázatok elbírálásában részt vevő szervek, azok dolgozói nem robotok, hanem szakemberek. Az ő feladatuk, hogy a pályázati pénzek első sorban oda jussanak, ahol saját erőből képtelenek fejleszteni. Tehát egy pályázati kiírásban megjelenő megpályázható összeget nem lehet úgy kommunikálni, hogy ez a pénz befolyt volna a kasszába, ha az önkormányzat pályázott volna!

Van még más fontos dolog is. A pályázati célt nem csak megvalósítani kell, hanem működtetni is. Van egy kötelező fenntartási időszak, ami legalább öt év, de előfordul, hogy tíz. Vegyünk egy épület felújításra kiírt pályázatot. Ha nyer az önkormányzat, akkor a beruházás befejezésétől számítottan az épületet arra a célra kell működtetni, amire pályáztunk. Ha nem ezt tesszük, megszegjük a feltételeket és a támogatást kamatostul kell visszafizetni. Vegyük a mostani konkrét példát. Pályáz az önkormányzat egyik középülete felújítására. Elbírálják, nyer, megkapja a pénzt kb. jövő év elején. Elkezdi a megvalósítást a szabott rendben és az előirányzott 2021. év végéig be is fejezi. A fenntartási kötelezettség a minimális öt év, ami megkezdődik jó esetben 2022-ben és befejeződik 2026 végén. Azzal az épülettel, azzal a funkcióval a teljes következő önkormányzati ciklusra megkötötte magát az önkormányzat. Vagyis büntetés nélkül 2027 előtt nem kezdhet másba az épülettel és nem helyezheti át a funkciót más épületbe. Itt merülnek fel olyan kérdések, hogy településfejlesztési koncepció, stratégia. Mert van ilyen is! Mi van, ha az önkormányzat, mi van, ha Sóskút másban gondolkodik? Az elmúlt években számtalan ötlet vetődött fel részben házon belülről, részben a lakosság részéről. Elég, ha egyet említek. Miért nem hozzuk az egészségügyet a falu közepére egy új korszerű épületbe, vagy egy meglévő és ott felújított, a mostani szabályoknak elvárásoknak megfelelően átalakított épületbe? Egy-egy pályázat benyújtása, vagy elengedése esetén, közép- és hosszú távú célokat is mérlegelni kell!  

Végül egy másik fajta pályázati rendszerről is ejtsünk néhány szót. Vannak célzottan energiahatékonyságra kihegyezett pályázatok is. Itt a már korábban említetteken túl vannak még más fontos bírálati szempontok is. Az egyik legfontosabb a megtérülés. Pályázattól függően a beruházásnak 5-15 év alatt meg kel térülnie pl. energia-magtakarításban.  Az önkormányzat a tulajdonában lévő épületek sorában (pl. óvoda, iskolaépület, Községháza) 2002-2010 között jelentős beruházásokat végzett. Nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés. Volt olyan mérnöki számítás, hogy egy újabb beruházás 50-60 év alatt térülne meg az elvárt 15 év helyett. Tehát nem nyújthattuk be a pályázatot, mert nem feleltünk meg a feltételeknek. Ugyanez elmondható a közvilágításról. Korábbi pályázatok megtérülési elvárásai nem voltak teljesíthetők, mert 2002-2004 között az akkor legkorszerűbb lámpatestek lettek felszerelve és azok cseréje esetén a megtérülés szintén ötven évnél hosszabb idő alatt lett volna kimutatható, nem tíz év alatt. Tehát voltak olyan pályázatok, amibe azért nem fért bele Sóskút, mert már korábban elérte, sőt meghaladta azt a fejlettségi mutatót, amit az évekkel később kiírt pályázat megcélzott. Vagyis Sóskút megelőzte a korát!

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, ha az önkormányzat nem indul egy pályázaton, annak oka van.    

 

                                                                                               Dr. Újházi Miklós jegyző