Akadálymentes változat
Vissza a főoldalra




















Pest megyei kistelepülések könyvtárai

Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány

soskut.lap.hu

Település

Sóskút - A történelmi faluközpont


Sóskút ismertetése

Földrajzi helyzet, történelem dióhéjben, műemlékek

Sóskút község Pest megyében, Budapesttől 25 km-re, Érd város és Biatorbágy községek között fekszik. Megközelíthető az M1 autópálya felől Biatorbágyon, valamint Érd felől a 70 sz. fkl. úton keresztül a 8104 sz. úton. Az M7 autópálya a község határvonalán halad Budapest, valamint a Velencei tó és a Balaton irányába. Sóskút település szomszédai: Érd, Tárnok, Pusztazámor, Etyek, Biatorbágy, Törökbálint.

A település földrajzi helyzete: A 3300 lakosú település a Benta-patak völgyében, a tétényi fennsíktól DNY-ra, a Zsámbéki medence végénél helyezkedik el. A kedvező tájú természetet a változatos, mozgalmas domborzat, valamint a patakvölgyek együttese hozza létre. Természetvédelmi területein számos növény-állat ritkaságok, valamint ipartörténeti emlékek találhatók.
A földtani felépítésének köszönhetően alakult ki már több évszázada a vidék kőfejtő, kőtermelő hagyománya.
A jellegzetes hegyvidéki fennsíkjain, hegylejtőkön a gyümölcs és szőlő termesztés folyik, ahol megtalálhatók a népi szőlőgazdálkodás emlékei, a présházak, a pincék.

Sóskút története: Sóskút területén már a legősibb kultúrák nyomai is megtalálhatók. Az első leletek a kőkorszakból maradtak ránk. Az előkerült leletek alapján a Kálvária hegyen keresztül római hadiút húzódott. Árpád fejedelem seregeivel Sóskút térségében készül a Dunántúl meghódítására. Ebben az időben Sóskút helyén található települést „Ad Fontein Salsum”-nak nevezik. Csáki Miklós végrendelete az első okmány, amely a település történelméből fellelhető 1231-ből.1330-ban már Róbert Károly kezében találjuk Sóskútat.

A török hódoltság idején Sóskút fejlődésnek indul, a kitermelt kövekből a környező városokban dzsamikat - fürdőket -építenek.1777-ben Bécsben Mária Terézia a birtokot a Székesfehérvári Püspökség és Káptalannak adományozza. Az 1747-ben szlovákokat, németajkúakat telepítettek Sóskútra.1930-ban népszámlálást végeztek és a lakosság számát 2698 lélekben állapították meg. Ez különböző nemzetiségekre lebontva: magyar 1000, német 1698 (a szlovák ajkúakat-feltehetően politikai okok miatt a németekhez soroltak).

Ez idő tájt az egyesületek, ipari társulások és szövetkezetek közül kiemelkedő a kőbánya, melynek bérlője az olasz származású Andreetti Károly országgyűlési képviselő, a Képzőművészeti Főiskola rektora. A sóskúti mészkő felhasználásával épült nevezetesebb épületek: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem,  Vigadó, Operaház, Szent István Bazilika,  Országház,  Budavári Palota, Citadella,  Lánchíd, Krasznahorkai Andrássy síremlék, temesvári és bécsi színházak.
A 30-as évek kimagasló politikusa országgyűlési képviselő dr. Griger Miklós a község katolikus apát-plébánosa.
A II. világháború után áttelepítések során szlovák családokat telepítettek ki és sok családot telepítettek Sóskútra Csehszlovákiából és az ország más részeiből.

Műemlékek: A Búzás János komáromi jezsuita házfőnök által építtetett római katolikus templom, egyszerű provinciális barokk épület. Oltárképét Jakobej osztrák udvari festő készítette a XIX. sz. második felében. Értékes a Veronese után készült keresztre feszített Krisztust ábrázoló festménye is. Orgonája század eleji. A Kálvária hegyen 14 bronz domborműves stáció és kőkereszt maradványa található, közterületeit számos kultur-  és vallástörténeti szobrok, emlékek díszitik.


Sóskút története 1100 év távlatában

Valamikor honfoglalásunk korában - Anonymus elmondása szerint - Árpád vezér táborát megszállatta Sóskút mezején.

A nevezetes esemény úgy történt, hogy a honfoglaló vezérek seregeikkel éppen Pannónia földjét, azaz a Dunántúlt hódoltatták.
Árpád vezér Ezilburgból, azaz Attila várából, amelyik Óbudavárnak felel meg, indult el dél felé Első nap Százhalom táján ütött tábort, ahol egy seregrészt elküldött Őd apja, Ete és Vajta vezetésével Baranyavár meghódítására.
Egy másik seregrészt Szalók apja Ösbő és Őse vezetésével Veszprém elfoglalására indított meg.
Ezek után, mint aki jól végezte dolgát, Torbágy erdőben napokig vadászgatott.
Ösbő és Őse sikerrel jártak Veszprém vára és környéke meghódításában. Árpád vezér örült a győzelemnek és ezután a magyar fősereggel elindult Pannónia teljes elfoglalására. Sóskút kifejezés sós forrást, vagy sós források együttesét jelölte a régi magyarságban. Különösen értékesek voltak a sós kutak, hiszen ezek vizét tartósításra vagy elpárologtatva sónyerésre használták.
Az első okmány Csáki Miklós végrendelete, mely „sous”-nak írja Sóskutat és 1231 karácsony napján a fiainak közösen hagyományozza.

Jogbiztosító oklevél, amelyikben Sóskút szerepel, András királynak 1233-ban kiadott birtokadományozó oklevele. Ebben az oklevélben közli II. András király, hogy Marcell testvéréről Fábián comestől megvásárolta a Sóskút (Souskuth) nevű földet és azt Nána királyi lovásznak adományozza.
1236-ban a szigeti apácák tulajdonába megy át.
1330-ban már Róbert Károly kezében találjuk Sóskútat.
A török hódoltság idején Sóskút fejlődésnek indul, a kitermelt kövekből a környező városokban „dzsámikat” fürdőket építenek.
A komáromi jezsuiták birtoklása után 1777-ben Bécsben Mária Terézia a birtokot a Székesfehérvári Püspökség és Káptalannak adományozza.
Az 1750-es években szlovákokat (tótokat), német ajkúakat (svábokat) telepítettek Sóskútra.

1930-ban népszámlálást végeztek és a lakosság számát 2690 lélekben állapították meg. Ez különböző nemzetiségekre lebontva: magyar 1000, német és szlovák 1698.

Ez idő tájt az egyesületek, ipari társulások és szövetkezetek közül kiemelkedő a kőbánya, amelynek bérlője az olasz származású Andreetti család. Andreetti Károlyt kimagasló építészeti enciklopédia ismérvei, miatt a képzőművészeti főiskola rendes tanárává nevezik ki, majd rektorává. Részt vesz az országos politikában a Váli kerület országgyűlési képviselője, majd később a két kamarás parlamenti formában működő képviselet felsőházi tagja.

A sóskúti mészkő felhasználásával épült nevezetesebb épületek: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Vigadó, Budapesti Operaház, Budapesti Szt.István Bazilika, Budapesti Országház, Budapesti Budavári Palota, Budapesti Citadella, Budapesti Lánchíd, Krasznahorkai Andrássy síremlék. Temesvári és bécsi színházak.

A 30-as évek kimagasló politikusa országgyűlési képviselő dr. Griger Miklós, a község katolikus apát-plébánosa.
A II. Világháborúban a hadszínterek miatt környező falvakból kitelepítetteknek menedéket nyújtottak Sóskúton.
A II. világháború után áttelepítések során szlovák családokat telepítettek ki és sok magyar családot telepítettek Sóskútra, főleg a Felvidékről.

Az 50-es évek diktatúrája miatt főleg 1956-ban sokan szétszóródtak a világban, kerestek új haz
át és jövőt családjuk számára.


Több, mint egyszerű költemény, Sóskút iránti rajongás megható kifejezése. A szerző - aki már nics közöttünk - helytörténeti kutatásaiért elsők között lett a község díszpolgárává választva.